A virtuális asszisztencia nem a jövő-hanem a jelen
Miért nem „luxus” hanem működési szükséglet?
Az első blogposztomban arról fogok írni, miért gondolom, hogy a virtuális asszisztencia már nem a jövő legjobb működési formája, ez már a jelen. Ez a cikk elsősorban olyan vállalkozóknak és cégvezetőknek szól, akik érzik, hogy a napi operatív feladatok már túl sok időt és energiát vesz el és szeretnének végre a nagybetűs BUSINESS-re fókuszálni.
2020-az év, amikor minden végérvényesen megváltozott
Azt hiszem mindenki emlékszik 2020-ra, mikor az addigi életünk rövid időn belül teljesen felborult. Nagyon sokan elvesztették az állásukat, nem hagyhattuk el az otthonainkat. Én ekkor még Svájcban éltem és megrémisztett az a gondolat, hogy nem tudom mikor tudok újra hazautazni a családomhoz Magyarországra.
Azóta már hat év eltelt, a mindennapjaink valóban gyökeresen megváltoztak és mindenki már az új -ami már annyira nem is új-normák szerint éli az életét. Én személy szerint már nem gyakran megyek boltba, bevásárló központba pedig szinte soha. Mindent megtalálunk a neten, és kényelmesen az otthonunkból eldönthetjük, hogy mit szeretnénk venni.
Többek között a munkához való hozzáállásunk és a személyes jelenlétről megalkotott elképzelésünk is gyökeresen megváltozott. Azóta is, ha egy munkahely szeretné felvenni a versenyt és olyan munkavállalókkal szeretne dolgozni, akik valódi értéket teremtenek ezen felül pedig még a magas fluktuációt is szeretnék elkerülni, akkor biztosítanak lehetőséget, hogy a munkavállaló a saját otthonából dolgozhasson.
Amikor a jelenlét helyett az eredmény számít
Nagyon sok esetben az első kérdés: „De hogyan tudom mégis lekövetni, hogy valójában annyit dolgozott-e az asszisztens, mint amennyit elszámolt?”
Érdekes, ugyan ez a kérdés egy állásinterjún soha nem hangzik el. Pedig az, hogy valaki fizikailag a munkahelyén tartózkodik, nem egyenesen arányos azzal, hogy hatékonyan végzi a feladatát.
Egy jól működő és hosszú távon fenntartható munkakapcsolat alapja nem a folyamatos kontroll, hanem első sorban a bizalom, másod sorban pedig az egyértelműen meghatározott feladatkör. Egy munkavállaló-vagy egy külső partner-pontosan tudja milyen feladatot vállalt el, és azért dolgozik, hogy ezt el is végezze.
Az elvégzett munka mindig látható nyomot hagy maga után-ahogyan az el nem végzett is. Ebből adódóan a valódi kérdés nem az, hogy ki hol van fizikálisan, hanem az, hogy megszületik-e az eredmény.
Az új normalitás: hogyan változott meg a munkához való viszonyunk?
Ugye mennyire érdekes? A Koronavírus idején mindenki megijedt, hogy nem hagyhatja el a házat, napjainkban pedig már ha el kell hagyni a házat van, akit szabályosan ráz a hideg. A nagyvárosokban kifejezetten előnyös, ha van lehetőség home office-ra, hiszen a munkavállaló biztosan nem fog elkésni, vagy esetleg arra hivatkozva nem megjelenni a munkában, hogy leesett húsz centi hó. Megtanultuk, hogy ezt a hatalmas érvágást hogyan fordítsuk az előnyünkre. Ez igazából egy „win-win” helyzetté nőtte ki magát. Az office szekcióban tudok olyan nagy multiról, akik teljes home office-ra álltak át. Szakmák tűntek el, alakultak át, és újak nőttek ki. Ilyen például a Virtuális asszisztencia.
Egy vállalkozás életében előbb-utóbb eljön az a pont, amikor nem a növekedés a kérdés, hanem az, hogy hogyan lehet mindezt hosszú távon fenntarthatóan működtetni.
Itt jelenik meg a virtuális asszisztencia valódi értelme: a virtuális asszisztens nem helyettesíti a csapatot-hanem tehermentesíti.
Mi is a virtuális asszisztencia valójában?
A virtuális asszisztens egy olyan emberi lény (ezt szerintem nagyon fontos tisztázni), aki a háttérből támogatja a cégeket, adminisztrációs feladatokban, ügyfélkezelésben, pénzügyi elemzésekben, weboldal átalakításokban, virtuális webáruházak kezelésében. Ezek mellett még rengeteg más feladatokat is lehet a külsős segítségre bízni, mindig az igények alakítják a piacot. Ez a nagyon kedvező és innovatív megoldás egy kiemelkedően idő, -és költséghatékony megoldást kínál napjainkban.
Miért lett ez mára idő,-és költséghatékony megoldás?
Nincsenek különböző járulékok, amiket ki kell fizetni a munkavállaló után, és valójában csak annyit fizet a partner amennyit dolgozik az asszisztens.
Sokan még mindig úgy gondolnak a virtuális asszisztenciára, mint egy távoli, személytelen megoldásra. Pedig a valóságban éppen ellenkezője történik! Egy jó virtuális asszisztens nem eltűnik a háttérben, hanem rendszert teremt ott, ahol addig csak túlélés volt.
Miért hiszek én ebben a működési formában?
Azért érzem, hogy ez a modell egy működöképes megoldás, mert a külföldön eltöltött munkatapasztalatimnak köszönhetően pontosan láttam azt, hogy a háttérben végzett, “láthatatlan” munka minősége határozza meg a cég egészének működését.
Számomra a virtuális asszisztencia nem egy “felkapott trend”, hanem egy működési szemlélet. Egy olyan forma, ahol a munka nem a jelenlétről, hanem az eredményről szól.